Magyarország

Részletek

  • Dátum: 2013. 09. 30.

Nem a jómódú országok kiváltsága a változási készség 

A KPMG és az Oxford Economics 90 ország változásra való felkészültségét vizsgálta

Szingapúr, Svédország és Katar képes leghatékonyabban reagálni a változásokra – derül ki a KPMG és az Oxford Economics közös felméréséből. A közép-kelet-európai régió vizsgált országai közül Litvánia és Lengyelország szerepelt a legjobban, Magyarországra nem terjedt ki az elemzés. A kutatók szerint a gazdasági jólét nem garancia arra, hogy egy ország felkészült az elkerülhetetlen változásokra, de a jól felkészült országok gyorsabban gyarapodnak.

A KPMG és az Oxford Economics a „Change Readiness Index” felmérés keretében 90 országban vizsgálta, mennyire felkészültek a változásokra a vállalatok, a kormányok, az emberek és a civil szervezetek. A kutatók több szempontot is figyelembe vettek: megnézték, hogy az egyes országok milyen hatékonyan reagálnak a természeti katasztrófákra, a technológiai, demográfiai változásokra, a nemzetközi versenyre és a beruházásokra. A felkészültség ez esetben azt jelenti, mennyire számítanak a társadalom különböző szereplői a változásokra, hogyan válaszolnak az új kihívásokra. Az ebből a szempontból sikeres országok gyorsan reagálnak, proaktívan kihasználják a változás nyújtotta lehetőségeket, vagy enyhítik a változások káros hatásait.

A ranglista elején található országok elhelyezkedésükben és méretükben is különböznek, miközben több olyan tulajdonságuk is közös, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészülten álljanak a változások elé: dinamikus üzleti környezetet biztosítanak vállalkozásaiknak, stabil és hatékony a kormányzatuk, népességük képzett, a civil társadalom pedig erős.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy egy ország gazdasági jóléte nem jelenti automatikusan azt, hogy képes reagálni a változásokra és kezelni is tudja azokat. Számos alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nemzet áll a fejlett országok előtt a listában. Chile például a jövedelmek szempontjából a felső-közép kategóriába sorolható, de a változásra való felkészültségben olyan magasabb jövedelmű országokat előz meg, mint az Egyesült Államok és Franciaország. Több alsó-közép jövedelmi kategóriába tartozó ország, mint Panama és a Fülöp-szigetek megelőzött magasabb jövedelemmel rendelkező nemzeteket, például Olaszországot, Lengyelországot, Brazíliát és Kínát.

„Egy nemzet felkészültsége a változásokra való reagálásra egyre fontosabb a fenntartható gazdaság és az igazságos társadalom elérése érdekében. A gazdasági jólét és a magas egy főre jutó jövedelem szorosan összefügg a változásokra való hajlandósággal, de az alacsony jövedelem nem egy leküzdhetetlen korlát a nagyobb gazdasági és szociális rugalmasság elérése előtt. Ez motiváló lehet az olyan alacsonyabb jövedelmű országok számára, ahol erősek az intézmények, a kormányzat krízisszituációban is stabilitást tud biztosítani és képes a változásokra új lehetőségként tekinteni” – fűzte hozzá Timothy A. A. Stiles, a KPMG nemzetközi fejlesztéstámogatással foglalkozó vezetője (Global Chair of International Development Assistance Services).

A felmérés részletes eredményei online is megtekinthetők, az egyes országok teljesítményei egymással összehasonlíthatók a következő weboldalon: kpmg.com/changereadiness

A lista első 20 helyezettje:

1. Szingapúr 11. Chile
2. Svédország 12. Egyesült Államok
3. Katar 13. Tajvan
4. Új-Zéland 14. Dél-Korea
5. Németország 15. Franciaország
6. Izrael 16. Thaiföld
7. Japán 17. Litvánia
8. Szaúd-Arábia 18. Fülöp-szigetek
9. Ausztrália 19. Panama
10. Egyesült Királyság 20. Kazahsztán

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A „Change Readiness Index” (CRI) felmérés keretében a KPMG és az Oxford Economics 90 országot vizsgált, a tavalyi felmérésben szereplő 60 nemzet mellett idén további fejlett és fejlődő országokkal bővítették a kutatás területét. A kibővített lista nagyobb lehetőséget nyújtott arra, hogy régió és jövedelmi szint szerint is szélesebb körű összehasonlításokat lehessen tenni. A vizsgált országokat az elegendő mennyiségű és összehasonlítható elsődleges és másodlagos adatok elérhetősége alapján válogatták ki.

Az Oxford Economics több mint 500 országszakértő megkérdezésével készítette felmérését 2013 februárja és áprilisa között. Országszakértőként az szerepelhetett, aki minimum 7 éve tanul vagy él az adott országban vagy elemzi annak működését. A tanulmány készítői emellett több mint 70 külső adatforrást is felhasználtak, többek között a Világgazdasági Fórum, a Világbank, az UNESCO és a WHO adatait.

A CRI három pillérre épül (a vállalatok, a kormányzatok és az emberek valamint a civil társadalom változási képességére), és mindegyik pillér további részegységeket foglal magában, mint például az infrastruktúra, pénzügy és költségvetés, kormányzati stratégiai tervezés, környezet, élelmiszer- és energiabiztonság, információhoz való hozzáférés, egészségügy stb. Az összesített index azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire felkészült a változásokra.