Egy telekommunikációs hiba, áramszünet, BKV-sztrájk, vagy akár egy komolyabb informatikai incidens is okozhat napi több tízmilliós kárt, ha nem rendelkezünk megfelelő üzletfolytonosság-menedzsment (BCM) keretrendszerrel és tervekkel, melyek célja az ilyen incidensek hatékony kezelése. Bár Magyarországon is elérhetőek a BCM-keretrendszerek kidolgozását támogató nemzetközi szabványok, az általánosan elfogadott legjobb gyakorlatok, minden szervezetnek más az igénye, mindenki kicsit másként közelíti meg az üzletfolytonosság tervezését.
„ Amikor először szerveztünk találkozót a BCM-mel foglalkozó szakembereknek, azt tapasztaltuk, hogy a kérdések és a problémák, amelyekkel e kockázatkezelési szakértők és informatikusok szembesülnek sokszor mégis nagyon hasonlóak. Hogyan azonosítsuk azokat a váratlan helyzeteket, amelyekre érdemes felkészülni? Hogyan vonjuk be a kollégákat a tervezésbe? Hogy érdemes tesztelni és karbantartani a terveinket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták a szakembereket” – mondta Gaidosch Tamás.
A következő, január végén esedékes szakmai klub témájául ezért a BCM-keretrendszerek alapját jelentő úgynevezett üzletihatás-elemzést választotta a KPMG. Az üzletihatás-elemzéseket vizsgálva kiderült, hogy bár a válaszadók kétharmada elkészíti ezeket, az elemzések mégsem biztosítanak szilárd alapot az üzletfolytonosság-tervezés számára.
A vállalatok 62 százaléka az elemzés során ugyanis nem vette figyelembe üzleti folyamatainak egymástól való függőségét - ez azt a veszélyt rejtheti magában, hogy nem fektetnek hangsúlyt egy másodrangúnak gondolt folyamat vagy funkció folytonosságának biztosítására, és így az erre támaszkodó kritikus folyamataik folytonossága sem garantálható. A válaszadók 40 százaléka nem határozta meg a vizsgált folyamatok, vagy a funkciók nem megfelelő működése nyomán előálló üzleti hatások nagyságát. „Különösen meglepő volt azzal szembesülni, hogy bár az üzletihatás-elemzést készítők túlnyomó többsége meghatározta, hogy a kritikusnak ítélt erőforrásaikat mennyi ideig tudják nélkülözni, a válaszadók óriási hányada, 70 százaléka esetében azonban az IT-részleg jelenleg nem garantálja ezeket az erőforrás-helyreállítási időket” – tette hozzá Molnár István, a KPMG üzletfolytonosság-tervezési szolgáltatásokért felelős vezetője. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a válaszadók jellemzően 1-3 évente frissítik az üzletihatás-elemzést.
„Mivel a BCM egyik alapjáról van szó, a szervezeteknek fontos lenne átgondolni, hogy milyen kockázatokat vállalnak egy nem megfelelő, hiányos üzletihatás-elemzésre épülő rendszerrel. A hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése, más BCM-szakemberekkel való eszmecsere sokat segíthet a vállalat üzletfolytonosság menedzsmentjének tökéletesítésén”- mondta Gaidosch Tamás.
Megjegyzések:
¹ A „BCM-körkép 2011 – Tanulmány az üzletfolytonosság-tervezés magyarországi helyzetéről” című kiadvány egy 83 szervezet által kitöltött, 50 kérdésből álló online kérdőív eredményeit ismerteti. A felmérés 2011 februárja és áprilisa között történt, a kutatáshoz a pénzügyi, illetve az informatikai és telekommunikációs szektorok képviselői csatlakoztak nagy számban. A kiadványt a következő linken érheti el: BME Körkép 2011
BCM-klub:
A KPMG úgy döntött, felkarolja a hazai üzletfolytonosság-tervezés fejlődésének ügyét, és fórumot biztosít a hazai BCM-szakembereknek. A negyedévente megrendezésre kerülő BCM szakmai klub összejöveteleken a résztvevők kötetlen formában cserélhetnek tapasztalatot az aktuális témákról, és szakmai kapcsolataikat is fejleszthetik. „A klub sikerét az fémjelezné legjobban, ha a hazai BCM-szakemberek fejében egy üzletfolytonosságot érintő kérdés, vagy egy BCM-esemény kapcsán az fogalmazódna meg: Ha én ezt a klubban elmesélem!” – tette hozzá Gaidosch.
A KPMG a következő, január végén esedékes szakmai klubjának témájául a BCM-keretrendszerek alapját jelentő úgynevezett üzletihatás-elemzést választotta. „Ez alkalommal kiemelt célunk az is, hogy tovább bővítsük azon gazdasági szektorok körét, akik képviseltetik magukat a szakmai klubban. Hasznosnak gondoljuk, ha minél több nézőpont jelenik meg, és akár üzleti kapcsolatban lévő cégek beszélgethetnek az egymásnak nyújtott szolgáltatásaik biztonságosabbá tételéről ” – mondta Molnár István, a KPMG Üzletfolytonosság-tervezési szolgáltatásokért felelős vezetője. Hozzátette, hogy a klub nem kereskedelmi rendezvény, nem célja egyes BCM-megoldások promóciója, pusztán egy független szakmai fórumot kíván biztosítani a hazai BCM-szakemberek számára.
A KPMG szívesen fogad további résztvevőket. Regisztráció a bme@kpmg.hu email címen.
A KPMG könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata. Tagtársaságaink 150 országban működnek és 138 000 szakembert foglalkoztatnak világszerte. A KPMG-hálózat független tagtársaságai a KPMG International Cooperative-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódnak. A KPMG tagtársaságai jogilag egymástól független, önálló szervezetek, és ennek megfelelően járnak el.
A KPMG Magyarországon 600 munkatársat foglalkoztat – a KPMG Hungária Kft. könyvvizsgálati szolgáltatásokat, míg a KPMG Tanácsadó Kft. széles körű adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínál magyar és multinacionális társaságok, kormányzati szervek, valamint külföldi befektetők számára.
©2012 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság.
Minden jog fenntartva.