Magyarország

Részletek

  • Típus: Sajtóanyag
  • Dátum: 2013. 06. 18.

Az innováció lehet a kulcs a biztosítási szektor fejlődéséhez 

Összegzés a KPMG 6. biztosítási konferenciájáról

 

A gazdaság élénkülését, a stabil szabályozórendszer meglétét, az öngondoskodás támogatását, a technológia térnyerését és egy jövőbeni paradigmaváltást látják a szektor kitörési pontjainak a hazai biztosító társaságok, derült ki a KPMG hatodik, éves biztosítási konferenciáján. A kétnapos siófoki fórumon számos hazai biztosítótársaság vezetője, a PSZÁF, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az értékesítési szektor szakemberei vettek részt; holland és brit KPMG-s szakemberek pedig a nyugat-európai piacok értékesítésre vonatkozó szabályozói változásait mutatták be.

Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke, a konferencia nyitóelőadója szerint a szektor két fő céljának a transzparencia növelését és az életbiztosításon belül a kockázati jellegű termékek előtérbe helyezését kell tekinteni. A Felügyelet elnöke az iparággal való konstruktív együttműködést szorgalmazta.

 

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke hangsúlyozta a szektorsemleges megtakarítás-ösztönzés bevezetésének szükségességét, hiszen jelenleg azok, akiknek igazán szükségük lenne erre a motivációra, és a biztosításközvetítőkön kívül más csatorna nem éri el őket, azokat a jelenlegi kondíciók nagyon nehezen tudják rávenni a rendszeres, kisebb összegű megtakarításra.

 

A külföldi vezérigazgatói kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy a közép-kelet-európai régió országai mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, ezek a gondok a jelenlegi üzleti modellből fakadnak, ezért paradigmaváltásra van szükség. A panel résztvevői több olyan dolgot is azonosítottak, amely a magyar piacon jól bevált, és érdemes lenne exportálni: példaként a MABISZ által összeállított Teljes Költségmutató (TKM) vagy a piaci közzététel rendszerét is említették. Egyöntetű vélemény szerint a biztosítóknak is modernizálniuk kell: valós idejű, mobil online ügyfélkapcsolatra van szükség, és aki nem tud ehhez alkalmazkodni, el fog bukni.

 

Kisbenedek Péter, az Allianz Hungária elnök-vezérigazgatója KGFB-ről szóló előadásában a jelenlegi, rekord alacsony díjszint okait elemezte és ennek jövőbeli lehetséges változásaira hívta fel a résztvevők figyelmét. A nem-életbiztosításokról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői a jövőbeli innováció szükségességét emelték ki. Jövőbeli növekedési lehetőséget főleg a szakmai és egyéb felelősségbiztosításokban, és a komplexebb lakás- és gépjármű-biztosításokban láttak a résztvevők. A kárrendezés is kiemelt témaként szerepelt, hiszen a közelmúlt természeti katasztrófái ráirányították a szektor figyelmét a kárrendezés minőségének és gyorsaságának fontosságára; ezen kívül a direkt kárrendezés bevezetésének lehetősége is napirendre került.
Az életbiztosítási kerekasztal szereplői ismét kiemelték a paradigmaváltás szükségességét, és az értékesítők kulcsszerepét. Látszanak jelei annak, hogy – a korábbi tendenciát megtörve – megfelelő üzleti háttérrel nem csak a befektetéshez kötött, hanem a hagyományos, garantált szolgáltatású életbiztosítások eladása is életképes. Az egészségbiztosításban az összegbiztosításoktól a szolgáltatásbiztosítás irányába történő lassú eltolódásra számítanak a résztvevők.

 

Az értékesítési kerekasztal szereplői körüljárták az alkalmazott értékesítési csatornákat és lehetséges kombinációikat. Komoly igényként merült fel, hogy a növekvő transzparencia ne torkolljon kezelhetetlenül sok információ közlésének kötelezettségébe, illetve a termékek standardizációs törekvése továbbra is hagyjon teret az innovációnak és a piaci versenynek.

 

Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója előadásában a biztosítók helyzetét a tőkepiac szemszögéből taglalta, és bemutatta a biztosító-specifikus tranzakciók mozgatórugóit. A szakember szerint a Bázel 3 (bankokra vonatkozó tőkekövetelmény-rezsim) előírásai miatt a jövőben jó néhány banki hátterű csoport meg fog szabadulni biztosítási üzletágától. Dr. László Csaba, a KPMG szenior partnere és Pethő Balázs, a KPMG szenior menedzsere előadásukban külön kitértek egy új EU-direktívának köszönhetően megnyílt lehetőségre, amely az áfa-halmozódás elkerülésének feltételeit és lehetőségeit mutatta be. Hanák Gábor, a KPMG aktuárius igazgatója betekintést nyújtott a Szolvencia II elvek átültetése miatt szükséges magyar jogi változásokba, például a biztosítási törvény-változtatások tervezeteibe; és a folyamatra adott európai válaszokra.

 

Marcel Schep, a holland KPMG szenior menedzsere és Gary Martin, a brit KPMG főtanácsadója ismertette a közönséggel a holland és a brit biztosítási piac alakulását a közvetítőkre vonatkozó megváltozott szabályok tükrében. E két európai piacon ugyanis 2013 januárja óta az életbiztosítások eladása során nyújtott tanácsadói szolgáltatásokért az ügyfél fizeti a biztosításközvetítőt, ellentétben a korábbi – és egyben a jelenlegi hazai – gyakorlattal, amikor jutalékot fizet a biztosító. A jutalékfizetéshez kapcsolódó fokozott transzparencia kialakítása a jövőben Magyarországon is kiemelt figyelmet kaphat.

 

 

KPMG

A KPMG könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata. Tagtársaságaink 156 országban működnek, és 152 000 szakembert foglalkoztatnak világszerte. A KPMG-hálózat független tagtársaságai a KPMG International Cooperative-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódnak. A KPMG tagtársaságai jogilag egymástól független, önálló szervezetek, és ennek megfelelően járnak el.

 

A KPMG Magyarországon 600 munkatársat foglalkoztat – a KPMG Hungária Kft. könyvvizsgálati szolgáltatásokat, míg a KPMG Tanácsadó Kft. széles körű adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínál magyar és multinacionális társaságok, kormányzati szervek, valamint külföldi befektetők számára.

 

©2013 KPMG Hungária Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság.
Minden jog fenntartva.

 

Kapcsolat

Ádelhardt Izabella
sajtókapcsolatok
Tel: +36 1 887 6676
izabella.adelhardt@kpmg.hu